<< VISSZA-VERSEIM

MEGRENDÜLT BIZALOMMAL

Majd lesz még úgy, hogy visszaemlékszel,
Kinek fáj a szíve érted,
És, hidd el, majd te is, te is úgy érzed,
Hiába való volt mindent félreértelmezned.

Majd lesz még úgy, hogy visszaemlékszel,
Milyen szép volt a bizalmas kapcsolat,
mely egykor összekötött véled,
de ez tovaszállt a magas égnek.

Majd lesz még úgy, hogy megrendült bizalmad
újra gyökeret ver bennem,
S, hidd el, visszavárlak téged
testvéri szeretetben.

S lesz majd erőd újra hinni,
Egy szép szóval bátorítani.
Lesz majd újra mosoly a szádon,
S elhiszed, hogy baráti szereteted
ereje adja minden boldogságom.

Lesz majd úgy, hogy áldó kezed
újra a fejem fölé teszed,
S újra, meg újra megengeded,
Megöleljem gyönge testedet.

Lesz majd úgy, hogy megengeded,
Jóban s rosszban veled legyek.
Testvéredként szeresselek,
S, hogyha kell megvédjelek.

S az évszakoknak is lesz újra értelme,
A fáknak is majdan újabb, erősebb gyökérzete.
S te majd újra megfogod kezem,
A fa lombjának árnyékában suttogod nekem:
De jó, hogy itt vagy velem!

COPYRIGHT BY - E-BLOG (c)