<< VISSZA-VERSEIM
ELVESZTETTELEK
Elmúlt, mint száz más pillanat,
De mi tudjuk, hogy halhatatlan,
Mert szívek őrzik és nem szavak.
Elfeledni én téged nem tudlak,
Feledtessen el velem, ki azt akarja,
hogy meghaljak!
Régmúlt emlékek sorát felidézem,
Hiányzik közelséged, csalhatatlan kedvességed.
Jól tudom, hogy vétkeztem ellened,
De az idő ezen úgy érzem, nem segíthet.
Elváltak útjaink, de érzem, hogy nem örökre,
Visszatérsz még hozzám, vissza a Szentföldre.
Tárt karokkal várlak majd, meglásd, ha visszatérsz,
Magamhoz szorítlak, s vigyázok rád, amíg élsz.
Vigyázom majd néked minden lépésed,
Vigyázom majd szíved és lelked, hogy a múlt árnya
össze ne törje őket.
És többé nem fog elmúlni ez sem,
Mint száz más pillanat.
A szívünk, a lelkünk és mi őrizzük majd
és nem légből kapott üres szavak.
CPYRIGHT BY-E-BLOG (c)
|