<< VISSZA-VERSEIM
MEGVETŐ HOLDVILÁG
Fájó szívvel nézem a holdat,
fájó lélekkel rád gondolva.
Komor tekintetét csak rám aggatja,
Megvetőn, hisz tudja, hogy nem
lett meg akaratja.
Nem lett meg akaratja, miszerint te
és én egy pár vagyunk,
Hasztalan keresem az egén páros csillagunk.
Hiányzol nekem, mint fűszálnak a lágy
nyári eső,
Bánkódni emiatt minek, hisz már úgy is késő.
Késő a bánat, késő az öröm,
Kár egy szóért, mert fáj keresnem.
Fáj keresnem egy közös dallamot,
Kottafüzetében életünknek már nem adott
az Isten újabb lapot.
Nem adott és ezt el kell fogadjam,
Más utakon visz a sors engedd, hogy feladjam!
Engedd, hogy feladjam küzdelmem szerelmedért,
Lesz majd más, ki szeret, s velem majd'
mindenben egyet ért.
COPYRIGHT BY-E-BLOG (c)
|